EU-s dotációk

Közvilágítás felújítása

koz

Időjárás

ma, szombat 23. 9. 2017
16 °C 9 °C
vasárnap 24. 9. 17/11 °C
hétfő 25. 9. 17/8 °C
kedd 26. 9. 21/12 °C

Navigáció

Tartalom

A Település Története


Az első említés a faluról 1205-ből származik, később 1319-ben Bochfolua néven szerepel, majd 1321-ben mint Boch és az 1328-ból származó oklevélben Iobagio Strigoniensis ecclesie villa Boch név áll. A név valószínűleg Bács személynévből ered. Feltételezhető, hogy a falu a 12. században jött létre, viszont a Magyar Királyság határait védő faluk jegyzékében nem szerepel. Az 1229-ből származó oklevélben a falu Boch néven van említve, ami a Bács név korabeli átírását rejti. Ehhez hozzácsatolták  a -falva toldalékot, ami birtokos viszonyt jelez (Bács települése)Kapolna és, ami az évek múltával a Bacsfa alakba rövidült le. A falu a Vajkai Nemesi Érseki Székhez tartozott és az egyházi nemesek tulajdona volt. A Csallóközben pusztító pestis és kolera járványok ezt a falut sem kímélték. Azok a lakosok, akik túlélték a járványokat, hálából 1725-ben egy kápolnát építettek, amit 1764 óta temető vesz körül. 1828-ból származó jegyzék alapján a faluban 33 ház és 258 lakos volt. 1866-ban egy tűzvész tört ki, aminek az egész falu áldozatul esett. 1875-ben ugyancsak egy pusztító tűzvész tombolt a faluban, majd 5 év múlva az újraépített házakat árvíz semmisítette meg.

Egy 1205-ből származó oklevélben Szent-György-Úr (Svätý Júr) nevezetű településről is szó esik, amely egy 1237-es oklevélben Ecclesia Sancti Georgii néven is említődik. A megnevezés Szent György nevéből van levezetve. A falu keletkezését szintén a 12. század végére és 13. század elejére lehet besorolni.

Templom

 

Bacsfa már a régmúltban egyesült Szent-György-Úr és Szentantal falvakkal, utóbbi egy jelentős búcsújáróhely napjainkban is. Lippay György esztergomi érsek egy templomot és kolostort építetett Szent-György-Úr közelében. Az alapkő letételére 1660-ban került sor, de az érsek halála után (1666) az építkezés leállt. Szelepcsényi György érsekké avatása után az építkezések folytatódtak. 

 

 

 

Oltar

A főoltárt gróf Lippay György építette meg 1782-ben, de akkor már a templomnak jelentős múlttal rendelkezett. A templomnak értékes és eredeti szecessziós belső festése van, ami 1900 körül jött létre. A templom barokk stílusban épült. A főoltáron Szűz Mária képe található és a templom alagsorában található kripták egyike az Apponyi család temetkezési helye volt.
       
Szent-György-Úrban lévő templomot 1724. október 1.-jén szentelte fel Ghyllányi György püspök. Viszont előtte még Páduai Szent Antalnak volt felszentelve a templom, innen ered a község Szentantal neve. 1718-ban egy szörnyű szélvihar tombolt, ami tönkretette a tetőt, majd nem sokkal késöbb egy újabb vihar ledöntötte a tornyot, s ezzel a homlokzatot törte be. Ezt követően helyre állítások sora következett.

Antal

1684-ben Maholányi báró családja egy Szent Antal szobrott állítatott a templom és kolostor előtt lévő tágas területre. A Szent-György-úri templom, amelyről már az 1238-as oklevelek szót ejtenek, 1852-ben lebontották elhanyagolt állapota miatt. Nagy kár, hogy nem lett felújítva, mert Csallóköz legöregebb szakrális emléke lehetne. II. József rendelete 1789-ben törölte a ferences rendet, a kolostor magtárként, a templom pedig szénraktárként működött. Csak 1811-ben engedélyezték a pozsonyi hatóságok a ferencesek visszatérését.
       
A három település már 1781-től a Bacsfa megnevezést használta. A 19. század első felében Bacsfa úgy van említve, mint egy kis falu Pozsony megyében, fél óra gyaloglásra Somorjától. A faluban, amely még akkor is Vajka önkormányzatába tartozott, 237 katolikus, 7 evangélikus és 7 zsidó volt. Az 1800-as évek végen Bacsfán 48 ház és körülbelül 300 katolikus alkotta a lakosságot. A kolostoron kívül a faluban egy kastély is található, amely az Apponyi család után Rudolf Wiener Welten birtokában volt. 1938 előtt a falu kataszterébe 638 katasztrális hold tartozott és 321 lakosa volt. A negyvenes évek elején Bacsfa Vajka-keszölcés közjegyzősége alá tartozott. A falu a Báč szlovák megnevezést 1948-ban szerezte meg hivatalos úton.


Ľubomír Navrátil, Zsigmond Tibor, Vladimír Banič, Dušan Rajský, Peter Áč, Vladislav Kmeť [2000]: Srdce Žitného ostrova, okres Dunajská Streda.